Kelet-Európa

Az EU új kelet-európai tagállamai számára a legalizált szoftverszabadalmak negatív következményei különösen fájdalmasak lennének. A szoftverszabadalmak megfosztanák az országokat a nagy lehetőségektől.

A megfizethető, innovatív szoftverek kulcsfontosságúak a kelet-európai gazdaságok növekedéséhez és sikeréhez. Annak érdekében, hogy Kelet-Európa elérje a kontinens nyugati államainak jövedelmi szintjét, a térség országainak stratégiai fontosságú elem az információtechnológiai eszközök használatának előmozdítása. A kelet-európai jövedelmeket figyelembe véve egy számítógépes program ára sokkal magasabb, mint nyugaton.

A magas relatív költségek problémája fokozottan érvényes a szabadalmakkal kapcsolatos költségeket illetően. Egy európai szabadalom költsége nagyjából 30 000 euróra tehető, és egy szoftvervállalatnak számos szabadalomra van szüksége ahhoz, hogy megvédhesse magát. A kelet-európai országok saját maguk alatt vágnák a fát, ha támogatnának egy olyan szabadalmi rendszert, amely óriási, ráadásul termelést visszafogó költségterhet róna a szoftverfejlesztőkre. A szerzői jog, amely költségvonzat nélkül védi meg a fejlesztőket, sokkal megfelelőbb az Európai Unió lángelméi számára ahhoz, hogy szoftverek fejlesszenek saját és az EU belső piaca számára.

Az EU kelet-európai tagállamainak nincsenek olyan tradicionális ipari óriásai, mint Németországnak vagy Svédországnak. Hosszútávon a szoftverszabadalmak nettó hatása negatív mindegyik európai ország számára, függetlenül attól, hány nagyvállalatnak adnak otthont. A szabadalmak negatív hatásukat még az Egyesült Államokban is érzékeltetik, ott ahol a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság aggodalmának adott hangot a témával kapcsolatban. Azonban azokban az országokban, ahol olyan világméretű vállalatok működnek, mint a Siemens, a lobbisták jelentős nyomást gyakorolnak a szabadalmak széleskörű elfogadottságáért, és néha sikerül is nemzeti kormányukat arra késztetniük, hogy rossz döntést hozzanak. Nehéz megérteni, hogy az eltérő szerkezetű gazdasággal rendelkező kis országoknak miért kellene követniük a többieket a rossz irányba. Minél inkább meghaladja egy ország szoftverbehozatala a szoftverkivitelét, annál értelmetlenebb egy olyan jogszabályi környezetet kialakítása, amely gátolja az új szereplők piacara lépését, növeli a szoftverköltségeket, és ráadásul még vissza is fogja a fejlesztéseket.

A nyugati államokkal ellentétben a nyílt forráskód stratégiai fontossága még inkább igaz a kelet-európai országok esetén. A költségektől eltekintve, amelyek nem kizárólagos pozitívumai a nyílt forráskódnak, két okból is hasznos lenne Kelet-Európa számára, ha ilyen szoftvereket használna. Az egyik az, hogy a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztőinek jelentős része kelet-európai. Például a MySQL fejlesztői gárdájának nagy hányada Kelet-Európában található, de nem azért, mert kifejezetten onnan alkalmaztak fejlesztőket, hanem mert úgy alakult, hogy a fejlesztők többsége, interneten keresztül, onnan járult hozzá a nyílt forráskódú szoftverek projektjeihez. Egy másik szempont az, hogy a kelet-európai nyelvek némelyike viszonylag kicsi piacot jelent a vállalatok számára. Míg csak néhány szoftvervállalat fordítja le termékeit e nyelvekre, addig rendszerint minden országban felbukkan néhány szabad szoftvert támogató fejlesztő, akik előbb vagy utóbb lefordítják a nyílt forráskódú programot, még akkor is, ha azt csak rendkívül korlátozott számú felhasználó fogja igénybe venni. A zárt forráskódú szoftverek nem biztosítják ezt a szabadságot.