Kis- és középvállalatok

A kis- és középvállalkozások szenvednének leginkább a szoftverszabadalmak legalizálásától. Ezek kerülnének a leghátrányosabb helyzetbe, és nem lenne reális esélyük arra, hogy hasznot húzzanak a változásból.

Európa szoftveriparága jellemzően kis- és középvállalkozásokból áll (KKV-k). A szabadalmi rendszer azonban köztudottan egyre inkább hátrányosan érinti a KKV-kat, minden területen. A gondok még jelentősebbek a szoftver esetén. Európa ezért saját maga alatt vágja a fát, ha gyengíti a KKV-kat és erősíti az EU-n kívüli szoftveróriásokat.

Egyes nagyvállalatok szívesen korlátozzák a kisebb versenytársakat, vagy akár, ha kedvük úgy hozza, el is tapossák ezeket. A szoftveriparban kis cégek is könnyen csinálhatnak egy remek ötletből sikeres terméket, mert a tőkeigény viszonylag mérsékelt. A szoftverszabadalmak arra kényszerítenék a kisvállalkozásokat, hogy drága szabadalmakat igényeljenek és ezzel mesterségesen megemelnénk a szoftverfejlesztés tőkeigényét. A legnagyobb baj az, hogy a kisvállalkozások nem tudják szabadalmaikat hatékonyan felhasználni a nagyok ellen, de mindig rettegniük kell attól, hogy a nagyok, a szabadalmi rendszert felhasználva, fenyegetést jelentenek számukra

A KKV-k nem élhetnek a kölcsönös licenciacsere lehetőségével. Csak a több ezer vagy több tízezer bejegyzett szabadalommal rendelkező nagyvállalatok vannak abban a helyzetben, hogy kölcsönös licenciacsere-megállapodásokat kössenek a hozzájuk hasonlókkal. Az a veszély áll fenn, hogy a szoftverpiac legnagyobb részét végül egy szabadalmi szuperhatalmakból álló kis kartell tartaná kézben. Egyes nagyvállalatok azt szeretnék, ha a piacon való versenyzésnek feltétele lenne, hogy a szereplők hatalmas szabadalomarzenállal rendelkezzenek. A KKV-knak soha sem lesz esélyük ilyen szabadalomportfólió megszerzésére. A szabadalomportfólió „kritikus tömege” ezer darabokban mérhető. Annyi szabadalommal kell rendelkezni, hogy már senki se akarja ezeket átvizsgálni.

A KKV-k értékük nagy részét a „szabadalmi maffiának” adózzák le. Még a nagyvállalatoknak is megvan a maguk baja a termék nélküli szabadalmakkal nyerészkedőkkel, de általában meg tudják oldani ezeket a kérdéseket egy szép kerek összeg kifizetésével. A KKV-kat a legtöbbször arra kényszerítik ezek a nyerészkedők, hogy bevételük bizonyos hányadáról mondjanak le a szabadalmakkal rendelkezők részére. Ha egy adózás előtti 20%-os haszonkulccsal dolgozó cég bevételének 2%-át át kell adnia a kizsákmányoló szabadalombirtokosnak, akkor ez a haszon egytizedét jelenti!

Az a legújabb trend, hogy az IBM-hez és a Microsofthoz hasonló nagyvállalatok „szabadalmi adókat” vetnek ki a KKV-kra. Az IBM büszke arra, hogy évente egymilliárd dollár bevétele származik a szabadalomportfóliójának „kilicenceléséből”. Ezek a megállapodások így működnek: Az IBM-nek jelenleg világszerte 40 000 szabadalma van. Senkinek sincs még esélye sem arra, hogy átnézze mindegyiket, és meggyőződjön arról, hogy a terméke nem sért-e valamilyen IBM szabadalmat, különösképpen vonatkozik ez a KKV-kra. Az IBM megkörnyékezi tehát a vállalkozásokat, és felkínálja nekik jó pénzért a lehetőséget, hogy használják a szabadalmait. Az ilyen megállapodások segítségével az IBM nem csak pénzt présel ki a kisebb cégekből, hanem hozzájut a cégek bizalmas, belső üzleti adataihoz is. 2004 tavaszán a sajtóban megjelent a hír, hogy a Microsoft is ugyanezt a módszert alkalmazza. Több mint 100 céget környékeztek meg, köztük több európai vállalkozást is, és azt mondták, hogy célba veszik a nyílt forrású cégeket is.

Kattintson ide, és olvassa el, hogy hogyan lehet legálisan pénzt kizsarolni a kisvállalkozásokból, szoftverszabadalmak segítségével.