Az EU tagállamai az Európai Unió
Tanácsán keresztül befolyásolják a
szoftverszabadalmi irányelvvel kapcsolatos
törvényhozási folyamatot.
Az ország, amely mindezidáig a legnagyobb
nyomást gyakorolta a szoftverszabadalmak bevezetése
érdekében: Írország.
A 2004. év első felében, az EU ír elnöksége
alatt az Európai Unió Tanácsa „politikai
megegyezésre” jutott a szoftverszabadalmi irányelv
tekintetében, igaz, megkérdőjelezhető körülmények
között. Írország ugyanis adóparadicsom
néhány amerikai nagyvállalat, pl. a Microsoft európai
leányvállalatai számára. Ezeknek az amerikai
cégeknek igen alacsony adót kell fizetniük (kb. 10%),
cserébe Írországban létesítik európai
leányvállalataikat. Az ír gazdaság
nagymértékben függ ezektől a
vállalatoktól, és az is közismert tény, hogy a
Microsoft támogatta az írek uniós
elnökségét.
A szoftvercégek alacsony írországi adózása
már most is problémát jelent Európa többi
része számára.
Azok az országok,
ahol az említett cégek a legnagyobb pénzt keresik, alig
részesülnek az adókból. Ez úgy
működik, hogy a vállalatok más országokban csak
helyi marketingirodaként használják
leányvállalataikat. Alig fizetnek többet ezeknek a
leányvállalatoknak a „szolgáltatásaikért”,
mint amennyit költenek. Maguk a termékek pedig
Írországból kerülnek ki, és végül
ott keletkezik profit. Ha ráadásul Európára
még ráerőltetnék a szoftverszabadalmakat is, akkor
Írország Európa egészével szemben
érné el rövid távú céljait. Ez
önző és szűk látókörű politika
(mivel még Írországnak is érdeke lenne egy
versenyképes és innovatív szoftveripar). Az a
probléma, hogy sok más ország ezt nem érti meg.
A nagyvállalatok általában komoly befolyással
bírnak bizonyos EU-tagországokra.
Néhány
tagországban a kormány szoftverszabadalmakkal kapcsolatos
állásfoglalását csupán néhány
nagyvállalat határozza meg. Finnország és
Svédország erre a legjobb példa. Franciaországban
szintén megvan az a tendencia, hogy inkább nagyvállalatok
érdekeit helyezik előtérbe a kis- és
középvállalatokéval szemben.
A szoftverszabadalmakkal kapcsolatban
különösen heves vita folyik
Németországban.
Ez az az ország, ahol az
olyan nagyvállalatok, mint a Siemens vagy a Bosch érdekei
ütköznek egy erős „Mittelstand” (a kis- és
középvállalatok német elnevezése), a nyílt
forrás híveinek tábora, valamint a nyílt
forrást immár széles körben alkalmazó
közigazgatás érdekeivel. Sőt, az Európai
Szabadalmi Hivatal szintén Németországban van. A
müncheni városvezetés azon bejelentése, miszerint
ideiglenesen felfüggeszti Linuxra áttérési
projektjét, tovább erősítette a szoftverszabadalmi
vitát Németországban. A német kormány
országszerte azt javasolja a közigazgatási hivataloknak,
hogy térjenek át a nyílt forrás
használatára („minél előbb, annál
jobb”), ezért is nagyon sok múlhat az Európai
Unió Tanácsa által 2004. május 18-án
bejelentett szoftverszabadalmi politikai megegyezésen.
Spanyolország
lépett fel leghatározottabban a szoftverszabadalmak ellen 2004.
május 18-án.
Míg néhány
ország tartózkodott a szavazástól, és ezzel
végül is nem támogatta a szoftver
szabadalmaztathatóságát az Európai Unió
Tanácsában, Spanyolország volt az egyetlen, amely
kifejezett „Nem”-mel szavazott a szoftverszabadalmakra.
Általában
véve, a helyzet még mindig folyamatosan
változik.
Reményeink
szerint egyre több ország fog azok mellé állni, akik
megértik a szoftverszabadalmak bevezetésének
Európára nézve negatív következményeit.
Legjobban úgy tarthat lépést a politikai
fejleményekkel, ha időről időre meglátogatja ezt a
webhelyet, és különösen az itt található
vitafórumot ajánljuk figyelmébe. A fórumban
találhatja a legújabb információkat. Ezen
kívül az FFII webhelye mindig
is híres volt arról, hogy a szoftverszabadalmakkal kapcsolatos
legfrissebb híreket tartalmazza.
Kattintson
ide, és olvassa el az egyes politikai pártok szerepét a
törvényhozás folyamatában.