Ha valami, akkor a „negyedik hatalmi ág”
ébersége megakadályozhatja azt, hogy politikusok kisebb
csoportok speciális érdekeit a közérdek elé
helyezzék.
A szoftverszabadalmak ügyében a három
hagyományos hatalmi ág (törvényhozó,
végrehajtó és bírói) nem válik
eléggé szét.
Szabadalmi bürokraták határozzák meg az Európai
Unió Tanácsa szabadalmakkal kapcsolatos
törvényhozási elveit, és az Európai Szabadalmi
Hivatalnak nincs más fellebbviteli bírósága, mint a
saját „panaszirodája”. Ilyen
körülmények között különösen fontos,
hogy a független sajtó, amelyet joggal neveznek „negyedik
hatalmi ágnak”, tájékoztassa a
közvéleményt.
„A
szoftverszabadalom ma már nem egzotikus témakör.”
Ez az idézet a híres német hetilap, a „Der
Spiegel” on-line változatából való. Az
újság tudósított a 2004. június végi
szoftverszabadalom-ellenes tüntetésről.
Valójában a szoftverszabadalmak kérdése szinte
mindenkit érint. Szinte minden vállalkozás és
állami hivatal használ
számítógépeket, és a legtöbb
háztartásban is található
számítógép (ha más nem, egy kicsiny
hordozható számítógép, hiszen ma már
a mobiltelefonok is annak számítanak).
A szoftverszabadalmak lehetséges
következményeit a
legtöbben képesek megérteni.
Nyilvánvalóan
a szoftver szabadalmaztathatóságáról
szóló filozófiai és jogi eszmefuttatások nem
jelentenek megfelelő témát a széles közönség
számára. A versengő szoftverpiac fontosságát,
a szabadalmi rendszer strukturális
tökéletlenségét, a folytonos
szabadalominfláció veszélyeit és a szoftverszabadalmak
„erő diktál” funkcióját nagyon jól
el lehet magyarázni sok embernek. Mindezek hatása az innovációra,
a gazdaságra és a munkaerőpiacra elég logikus.
Kattintson
ide, és olvassa el a kampány sajtóanyagait.