A „legnagyobb hazugság” az, hogy senki sem
ismeri be, hogy szoftverszabadalmakat akar. Ezért senkiben sem lehet
megbízni. Egyesek szerint az Európai Szabadalmi Hivatal egy
szoftverszabadalmat nem hagyott jóvá – csak
30 ezret.
Nem lesz könnyű bárkit is találni,
aki beismerné, hogy szoftverszabadalmakat akar
Európában.
Ezt mindenki tagadja. Mind azt mondják, hogy
„dehogyis, mi
nem akarjuk, hogy a szoftver szabadalmaztatható legyen”.
Tudják, mennyire negatívak a szoftverszabadalmakkal kapcsolatos
amerikai tapasztalatok. Ezért a szabadalmi rendszerben bevezettek egy
új, mesterséges fogalmat: „a
számítógéppel megvalósított
találmányokat”. Azt mondják, a
szoftverszabadalmak és
a számítógéppel megvalósított
találmányok két különböző dolog.
Gyakorlati szemszögből tekintve, ez a két fogalom gyakran
egymás szinonimája.
A „számítógéppel
megvalósított
találmány” félrevezető
kifejezés, mert
úgy hangzik, mint egy valódi technikai
újítás, mint például egy
számítógéppel vezérelt fékrendszer
egy autóban.
A valóságban viszont
az Európai
Szabadalmi Hivatal még a számítógép
képernyőjén megjelenő folyamatjelző
ötletét is a „számítógéppel
megvalósított találmányok” közé
sorolta. Hogyan tehették ezt meg? Úgy gondolták, hogy a
folyamatjelző jóval hatékonyabban kihasználja a
számítógép képernyőjén
rendelkezésre álló helyet. A
számítógépes monitort technikai
eszközökhöz sorolva, a folyamatjelző hirtelen olyan,
monitorral kapcsolatos technikai újítássá
válik, mint az, amelyik optimalizálja a
folyadékkristályos kijelző
élességét.
„Bagdadban
nincsenek amerikaiak.”
Mohamed
Szaid al-Szahaf, iraki tájékoztatási miniszter
Az
egész szoftverszabadalmas vita az EU-ban arról
szól, hogy
érthetően megfogalmazzák-e, mit takar a
„technikai” újítás fogalma,
és mit nem.
Azok, akik szoftverszabadalmakat akarnak birtokolni, nem
mondják ki, mit akarnak. Mindössze annyit tesznek, hogy
akadályt gördítenek azon megoldások
útjába, illetve ellenzik azokat a megoldásokat, amelyek a
szabadalmi törvényhozásban biztosítanák az
átláthatóságot. Nem a szoftverszabadalmak
egy világosan
megfogalmazott legalizációját követelik. Ehelyett
olyan stratégiailag elhelyezett kiskapukkal rendelkező
törvényeket próbálnak keresztülvinni, amelyek
szabad utat nyitnak a szoftverszabadalmaknak, és
érvényesíthetővé teszik az Európai
Szabadalmi Hivatalhoz már beadott, 30 ezer szoftverszabadalmat.
Ezért
kell kritikusan szemlélni az olyan bejelentéseket, miszerint
csak a „technikai” újításokat akarják
szabadalmaztatni.
Mindenki ezt állítja. Az
alapvető kérdés az, hogy akkor olyan teljesen
egyértelmű törvényhozást akarnak-e
elérni, amely nem hagy kétséget afelől, hogy a
folyamatjelző nem „technikai” újítás.
Kattintson
ide, és olvassa el, mit hazudtak arról, hogy a több
szabadalom egyenlő-e a nagyobb innovációval.