Lehetetlen kutatás

A szoftverszabadalmak és aknamezők közötti párhuzam voltaképpen még enyhe hasonlatnak számít. Az aknák keresése veszélyes, de lehetséges. A szoftverszabadalmakkal kapcsolatos problémák megbízható felismerése egyszerűen lehetetlen.

Az Európai Szabadalmi Hivatal már így is 30000 szoftverszabadalmat jegyzett be. Ezt a számot a szoftverszabadalmak bírálói által végrehajtott teljes szöveges keresésekből lehet tudni. Ahogy az Európai Bizottság 2002 februárjában közzétett egy irányelvjavaslatot, már be is jelentették 20 000 európai szoftverszabadalom létezését.

Ha valaki olyan programot akar írni, amely nem sért meg egyetlen szabadalmat sem, annak el kell olvasnia minden egyes szabadalmat. törvény szerint mindenkinek joga van megismernie a szabadalomban foglaltakat. Hiába mondja valaki, hogy nem tudta, hogy megsért egy szabadalmat, a bíróság azt fogja mondani: „a nem tudás nem mentesít”.

Nem lehet a szabadalmak csak egy kis csoportjára összpontosítani. A szoftverszabadalmak rettentő magas száma még nem is lenne olyan vészes, ha le lehetne szűkíteni a keresést. Ha valaki ír egy adott típusú programot, akkor az lenne az ideális, ha csak 100 olyan szoftverszabadalmat kéne átnéznie, amelyek az adott területre vonatkoznak. Sajnálatos módon ez nem működik.

Nincs egységes terminológia, ami alapján kulcsszavakat lehetne keresni a szabadalmakban. Természetesen lehet keresni adott szavakra, de ez nem fogja megtalálni az összes olyan szabadalmat, amellyel problémája lehet. Lehet, hogy az adatbázisa megsért egy olyan szabadalmat, amely csak programozási nyelvekre vonatkozó kulcsszavakat tartalmaz. Az elektronikus kereskedelmi szoftvere megsérthet egy „telekommunikációs” szabadalmat, és sorolhatnánk még a példákat. Ezért, ha valaki biztos akar lenni abban, hogy nem sért meg egy szabadalmat sem, az összest át kell tanulmányoznia. Az összes szabadalom több olyan oldalból áll, amely a programozók által a mindennapi munkában nem használt, nehezen érthető szöveget tartalmaz.

A szoftveren kívül, más területeken szakkifejezések segítik a szabadalmak közti keresést. Ha például rájön, hogy egy adott vegyület meggyógyít egy betegséget, akkor keresheti a szabadalmak közt a vegyület és a betegség latin nevét. Ezek a nevek egységesek az egész világon. Sajnálatos módon a szoftvereknél ez nem lehetséges.

A kis- és középvállalatok a több tízezer szoftverszabadalom által rájuk rótt súly alatt szenvednek. Tudván, hogy soha nem fogják tudni áttanulmányozni az összest, inkább feladják. Ebből következően a szabadalmak egy kezelhetetlen kockázatot jelentenek rájuk nézve.

A nagyvállalatok szintén nem nézik át az összes szabadalmat. Valószínűleg csak bizonyos kereséseket végeznek, hogy lássák, a versenytársaik mit csinálnak. A legnagyobb vállalatok sem tudják biztosítani, hogy ne sértsék meg a megszámlálhatatlan szabadalom egyikét sem. Egyszerűen túl drága lenne megpróbálni, és tulajdonképpen nem segítene ez sem. Még ha valaki át is tekinti az összes közzétett szabadalmat, mindig új szabadalmak születnek, amelyek még a feldolgozási folyamatban vannak, és nem közölték azokat (ami csak 18 hónap után történik meg)

Nagyvállalatként egyszerűen csak bízni kell a jogi részlegben. Ha bármilyen probléma merülne fel, majd ők megoldják. Ha egy saját termékekkel rendelkező cég szabadalomsértési panasszal él, akkor a nagyvállalat megpróbálja a saját szabadalmait felhasználni a másik cég ellen, és végül megegyeznek egy kölcsönös licencelésben. Ha a nagyvállalatot egy olyan szabadalomtulajdonos támadja meg, aki nem rendelkezik termékekkel, és szilárd jogi alapjai vannak a panaszának, akkor megegyeznek egy olyan fizetségben, amely nem jelent gondod a nagyvállalatnak, viszont fedezi a szabadalomtulajdonos kárát.

Ide kattintva megtudhatja, hogy a szoftver miért szellemi termék, és miért nem kellene szabadalmaztathatóvá tenni.