Munkaerőpiac és gazdaság

Ha Európa nem vezeti be a szoftverszabadalmakat, hatalmas előnyre tehet szert az USA-val szemben, és új munkahelyeket teremthet. Ezzel szemben a szoftverszabadalmak törvénybe iktatása pont az ellenkező hatással lenne.

2004. május 18-án az Európai Unió Versenyképességi Tanácsa tévesen értelmezte létének célját. Azzal, hogy politikai egyezményt jelentett be egy olyan irányelvről, amely legalizálná a szoftverszabadalmakat Európában, a tanács nevetség tárgyává vált, és kárt okozott Európának. Annak ellenére, hogy néhány nagy európai cég szeretné bevezetni a szoftverszabadalmakat (főleg azért, mert nem értik meg a problémát), ennek az európai gazdaságra gyakorolt pozitív hatása erősen kétséges, míg a negatív hatások egyértelműek. Az ilyen irányelvek fő haszonélvezői nem az EU-n belül lesznek. Tény, hogy a legtöbb szoftverszabadalom Európában EU-n kívüli szabadalomtulajdonosokhoz tartozik.

A szoftverkereskedelem területén az EU máris több tízmilliárd eurós hátrányban szenved az USA-hoz képest. Ennek az összegnek nagy részéről a szoftverpiac legnagyobb és legnyereségesebb szegmensében található, monopolhelyzetben lévő amerikai cégek tehetnek. Egy monopolhelyzetben lévő cég mindig többet kér, mint amennyi a jogos piaci ár lenne. Éppen ezért létfontosságú érdeke az EU-nak, hogy biztosítsa a szabad versenyű piacot, ahol Európának nem kell többet költenie a szükségesnél. Soha nem jó dolog monopolhelyzetben lévő cégeknek kedvezni azok helyétől függetlenül, de az idegen monopolisták megerősítése kétségkívül önkárosító tevékenység.

Több oka is van annak, miért jár jobban az EU, ha nem engedélyezi a szoftverszabadalmakat, mintha engedélyezné azokat. A főbb okok:

1. A szoftverszabadalmak hátrányt jelentenek a hazai szoftveripar számára. A szoftverszabadalmakkal megerősödnek az EU-n kívüli nagyvállalatok a kis- és középvállalatok kárára. Az SAP kivételével Európa szoftveripara kis- és középvállalatokból áll. Ezen felül Európának, mint a legfontosabb nyílt forrású projektek szülőhazájának és a nyílt forrású piac korai meghonosítójának lehetősége nyílik a növekedésre és a nyílt forrással kapcsolatos új munkahelyek létrehozására. A kapcsolódó lehetőségek egy részéből Ázsia is profitálhat, ahol a kormányzatok még inkább támogatják a nyílt forrású szoftvereket, és meg az EU-nál is kevésbé valószínű, hogy a szabadalmi rendszer korlátozni fogja a nyílt forrást.

2. A szoftverszabadalmak megnövelik a szoftverek és a szoftvereket tartalmazó áruk árát az európai közintézmények, vállalatok és vásárlók számára. A szoftverszabadalmak nélkül a nyílt forrású szoftver egy soha nem látott lehetőséget teremt a normál szoftverek árainak csökkentésére. Ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani. Európának fel kell ismernie ezeket a költségmegtakarítási lehetőségeket, és az így megtakarított összegeket saját növekedésére fordítania.

3. Egy versenyképesebb szoftverpiac több fejlesztést jelent, és magasabb termelékenységgel jár minden, szoftvert használó iparágban. Az előbb említett költségmegtakarítással együtt ez egy jelentős előnyt képvisel az egyre inkább szabadalmakkal terhelt USA-val szemben.

4. A szabadalmi rendszer különböző közvetlen és közvetett költségekkel jár, és nincs rá bizonyíték, hogy ezek a költségek megtérülnének. A szabadalmi rendszer járulékos költségeit a vásárlók fizetik meg. Hacsak nem nincs rá valami nagyon meggyőző érv egy adott területen, a szabadalmi rendszert nem kellene még tovább kiterjeszteni.

5. A termelő és szolgáltatói iparban létrejövő új munkahelyek értékesebbek a gazdaság számára, mint a szabadalmi iparban létrejövő munkahelyek. Az új munkahelyek létrejötte a szabadalmi bürokráciában és szabadalmakra specializálódott jogi cégekben nem az új munkahelyek megteremtésének megfelelő módja. A szabadalmi rendszer plusz terheket ró a gazdaságra. Ha tovább terjeszkedik olyan területekre, ahol komoly károkat okozhat – például a szoftveriparban –, akkor nagyon is lehetséges, hogy minden új munkahely a szabadalmi rendszerben közvetve megszüntet jelentős számú másik munkahelyet.

6. A nagy cégek egyszerűen kiszervezik a szoftverfejlesztési munkát. Például így gondolkodik a Siemens: Rúgjunk ki 20 programozót Európában, vegyünk fel 30-at (a költségek töredékéért) Bangalore-ban, és bízzunk meg egy szabadalmi ügyvédet Münchenben, hogy dolgozza fel a 30 indiai programozó munkáját. Pár évvel később a szabadalmi ügyvéd munkáját kiadják valakinek Romániában. Ennek ellentéteként a kis- és középvállalatok nagyon szolgáltatásorientáltak. Az alkalmazottaiknak közel kell lenniük az ügyfeleikhez, és ott adóznak, ahol a cég található.

Kattintson ide, és olvassa el, hogy a szoftverszabadalmak miért vannak különösen negatív hatással a kelet-európai gazdaságokra.