Azok, akik meg akarják engedni a
szoftverszabadalmakat, azt mondják, hogy csak törvénybe
akarják foglalni az Európai Szabadalmi Hivatal
gyakorlatát, „hogy az [a szoftverszabadalmak
odaítélésének
gyakorlata] ne szélesedhessen még
tovább”.
Az állítás valótlan
része az, hogy a szoftverszabadalmak
legalizálásának korlátozó hatása
lenne.
A szoftverszabadalmakat
engedélyező irányelv nélkül, az 1974-es
Európai Szabadalmi Egyezmény
továbbra is
érvényben maradna. Ahhoz a törvényjavaslathoz
képest, amelyet a szoftverszabadalmak szorgalmazói
támogatnak, az Európai Szabadalmi Egyezménynek nagyobb a
korlátozó hatása. Az egyetlen megoldás a
szabadalmaztathatóság további
korlátozására az, ha teljesen világosan
és
egyértelmű módon visszautasítjuk a
szoftverszabadalmakat.
Mindezek
mellett, a törvényhozás jó esetben arra
szolgál, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek a
köz javát szolgálják.
Nem az
kéne legyen a cél, hogy jogilag alátámasszunk egy
megkérdőjelezhető gyakorlatot. Az Európai Szabadalmi
Hivatal bejegyzett sok szoftverszabadalmat, annak ellenére, hogy az
1974-es Európai Szabadalmi Egyezmény nem teszi
lehetővé a szoftverek szabadalmaztatását. Az
Európai Unióra nézve semmilyen
kötelezettséggel nem jár az, amit az ESZH csinált az
évek során, de az Unió felelősséggel tartozik
Európa gazdasága és társadalma iránt.
Nem
az a kérdés, hogy mit csinált eddig az Európai
Szabadalmi Hivatal, hanem az, hogy mit kell tennie Európa
érdekében.
Ha az lenne a
törvényhozás fő alapelve, hogy jogi keretet
biztosítsunk valaki gyakorlatának, akkor nagy bajban
lennénk. A példa más területről való,
de
a logika megegyezik: ez olyan lenne, mintha az USA, megtudván hogy a
katonatisztjei kínozzák a hadifoglyokat, egyszerűen
megengedné a foglyok kínzását, és nem
kivizsgálást rendelne el az ügyben.
Kattintson
ide, és olvasson arról a hazugságról, amely szerint
a szoftverszabadalmak semmi gondot nem okoznak a nyílt forrásnak
és a kis- és
középvállalkozásoknak