Hazugság a kis- és középvállalatokról

Ha valaki kirabol minket és elviszi a pénzünket, az éppen elég baj. Ennél már csak az a rosszabb, ha elhiteti velünk, hogy ez tulajdonképpen jó nekünk. Egyesek azok közül, akik a kis- és középvállalkozások ellen akarják felhasználni a szabadalmakat pont ezt teszik.

Nem kérdéses, hogy sok kis- és középvállalkozásnak (KKV-nak) fejtörést okoznak a szoftverszabadalmak. A brüsszeli székhelyű CEA-PME, egy 19 országot képviselő, 22 KKV egyesületet tömörítő szervezet kritizálja a legelhivatottabban a szoftverszabadalmakat. Az FFII-t, amely jelenleg a szoftverszabadalmak ellen legaktívabban lobbizó csoport Európában, több ezer cég és vállalkozó támogatja. A Német Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium által kiadott szoftverszabadalmakkal kapcsolatos kérdőívre közelítőleg 1000 kis- és középvállalkozás reagált 10 nap alatt, annak ellenére, hogy csak körülbelül 100 válaszra számítottak.

Álszentség, amikor egyes nagyvállalatok szorgalmazzák a szoftverszabadalmakat, majd azt mondják, hogy ezzel a KKV-k is jól járnak. A KKV-k hallathatják a saját hangjukat. Nincs arra szükségük, hogy a nagyvállalatok a nevükben nyilatkozzanak – és erre nem is hatalmazták fel őket. Ugyanígy a szabadalmi rendszer résztvevői, ide értve a szabadalmi ügyekkel foglalkozó ügyvédeket, sem képviselhetik a KKV-kat ebben az vitában. Túl sok érdekük fűződik a szabadalmakhoz, hiszen ezekből élnek.

A KKV-k csak úgy húzhatnak hasznot a szoftverszabadalmakból, ha szabadalomüzérkedésbe fognak. Ha egy cégnek nincs terméke a piacon, vagy nagyon speciális termékei vannak, amelyek ahhoz az egy szoftverszabadalomhoz kötődnek amivel rendelkezik, akkor van esélye arra, hogy szabadalmi jogait érvényesítse nagyvállalatokkal szemben. De minden más esetben, a KKV-k számára hátrányt jelent a szabadalmi rendszer. Míg a nagy cégek megengedhetik maguknak, hogy naponta akár több szabadalmi kérvényt is beadjanak, a KKV-k a termékek fejlesztésére fordítják erőforrásaikat. A KKV-k nem engedhetik meg maguknak, hogy túl sok időt vonjanak el a fejlesztéstől, olyan dolgok miatt, mint a szabadalmi kérvények írása és benyújtása.

Öngyilkossággal érne fel, ha egy termékei eladásából élő KKV szabadalmi kérdés kapcsán beperelne egy nagyvállalatot. Vegyünk példának egy céget. Egy termékük van, a termék 300 000 kódsorból áll. Ez tekintélyes mennyiségű kód, de nem kivételesen hatalmas programról van szó. Sok program van, amely több millió kódsorból áll. Nos, ha ez a cég be akarná perelni az IBM-et egy szabadalommal kapcsolatban, először meg kéne győződjön arról, hogy a saját (300 000 soros) kódja nem sért egyetlen IBM szabadalmat sem. Ehhez össze kell hasonlítaniuk a 300 000 kódsort az IBM 40 000 szabadalmával. Minden szabadalom leírása több oldalas és szövegezése nagyon elvont, a feladat tehát egyszerűen megoldhatatlan. Tehát a kisvállalkozás meg sem próbálhatja. Ha mégis megpróbálja, akkor az IBM gyorsan rá fogja ébreszteni a kisebb játékost arra, hogy a szabadalmi rendszerben az erő diktál.

Kattintson ide, és olvasson arról a hazugságról, miszerint az EU szoftverszabadalmakról szóló irányelve szankcionálná az ESZH gyakorlatát.