Boycott Trend Micro

Kérem, vegye figyelembe, hogy ezen a weboldalon található szövegek jóval azelőtt készültek, hogy az Európai Parlament visszautasította a szoftverszabadalmi direktívát 2005. július 6-án. Egy későbbi időpontban majd frissítjük ennek a webes kampánynak a szövegét.

A gondolat szabad!

A többi érv mellett a szoftver már csak azért sem szabadalmaztatható, mert nem olyan jellegű dolog, amit szabadalmaztatni lehet. A számítógépprogram nem más, mint matematikai kifejezések és szavak kombinációja, ezért a szólásszabadság vonatkozik rá.
Van oka annak, hogy nem minden szellemi alkotás védhető szabadalommal. A szabadalmakat gépekre és gyógyszerekre adják, irodalomi alkotásra, zenére vagy festményre nem. Elvileg a szabadalmi hivatalok nem adhatnának szabadalmat matematikai képletekre sem, és azért sem jár szabadalom, ha valaki felfedez egy új kémiai elemet, vagy egy új bolygót. Semmi gond azzal, hogy ideiglenes monopóliumot adnak bizonyos dolgokra, de más dolgok esetében ez fel sem merülhet.

A szoftverek szabadalmaztathatósága korlátozza a szólásszabadságot, és ez a szabadság túl fontos ahhoz, hogy feláldozzuk a „szabadalmi maffia” és a nagyipari lobby kedvéért. Egyesek azt mondják, hogy a szoftver „mérnöki” produktum. A gyakorlatban a szoftvereket írják. Egy számítógépprogram szavakból, számokból és matematikai jelekből áll. A számítógépes program írása közben senkit sem lenne szabad szabadalmakkal korlátozni, ami valamilyen módon illegálissá tenné a saját gondolatainak kifejtését.

„A szoftver természetéből fakadóan írásmű, matematikai ötletek kifejezése. A szerzői jogi törvény védi ezt a kifejezési formát, és mindezt úgy, hogy nem kerül pénzbe és időbe.”
Douglas Brotz, vezető kutató, Adobe Systems (1994)
A szabadalmak kiterjesztése a szoftverekre ugyanolyan rossz, mint ha az irodalmi művekre terjesztenék ki. Ha lehetne szabadalmaztatni bizonyos történetelemeket, akkor egy film sem jelenhetne meg anélkül, hogy ne ellenőriznék, nem szabadalmaztatták-e a film cselekményének egyes részleteit az elmúlt 20 évben. Mondunk egy példát: Első pillantásra a Dirty Dancing és a Titanic két teljesen különböző film. Ha azonban szabadalmaztatva lettek volna egyes történetelemek, a Dirty Dancing alkotói beperelhették volna a Titanicot gyártó stúdiót. Mindkét filmben szerepel egy szegény fiú, aki egy gazdag lányt kiemel a környezetéből, táncol vele egy bulin, ahol magafajta szegény emberek szórakoznak, és a lány ezt élvezi. A Dirty Dancing csak kilenc évvel jelent meg a Titanic előtt, tehát a szabadalmak érvényesek lennének. Nem tudjuk, hogy James Cameron gondolt-e a Dirty Dancingre, amikor a Titanic forgatókönyvét írta. Talán nem is látta a Dirty Dancinget, de a szabadalom (ha lett volna) felhasználható lett volna ellene.

„A kormány és a pénzeszsákok nem zárhatják el előlünk a saját szellemi tulajdonunkat, akkor sem, ha azt papírra írt jelek, számológépen végrehajtott műveletek, vagy számítógépes programok formájában hozzuk létre.”
Jim Warren, az igazgatótanács tagja, Autodesk (1994)
A szabadalmaztathatóság körének kiterjesztését követelő jogászok egyszer belegondolhatnának, hogy mit is jelentenének a szabadalmak az ő szakmájukban. Az ügyvég, aki egy bizonyos ügy megoldására szerződést ír, sokban hasonlít a programozóra. A programozó programsorokat ír, amelyek egymásra hivatkoznak, és meghatározásokat tartalmaznak. A szerződés is pontosan ilyen. Az ügyvédek az ügy megoldása érdekében azt írhatnak, amit csak akarnak, persze lopniuk nem szabad. A programozókat is megilleti ugyanez a szabadság.

Az újságírók is feltehetik maguknak ugyanezt a kérdést. Bár a legtöbb újságíró felfogja, hogy a szoftverszabadalmak problémásak, mégis van egy pár, aki azt gondolja, hogy a szoftverszabadalmak szükségesek a szerző jogainak védelméhez. Az újságíró munkáját a szerzői jog védi, akárcsak a programozóét. Az újságíró munkáját nem korlátozzák szabadalmak, a cikk szerkezete nincs szabadalmaztatva, a szófordulatok nincsenek szabadalmaztatva stb. A programozókat is megilleti ugyanaz a szabadság, mint az újságírókat.

Mi, a szoftverszabadalmak kritizálói csak annyit kérünk, amit az ügyvédek és az újságírók megkaptak. Nem akarunk semmit sem ellopni, de ha valamit teljesen függetlenül kitalálunk, nem akarjuk, hogy valaki jöjjön egy szabadalmi papírt lobogtatva, és kiraboljon minket.

Kattintson ide, és olvassa el, hogy mit jelent, és mint nem jelent a „szabadalmi maffia” kifejezés.



Leave a comment on our forum (external)
Apr. 2007: New Patent Proposals: Single EU patent law good for US giants, bad for small EU firms >>
Feb. 2007: EPLA contradicts EU law >>
Jan. 2007: EU Council Presidency - SME call for change in patent policy >>
Dec. 2006: NoSoftwarePatents.com - Forum available again >>
Dec. 2006: Commission's DG Internal Market achieves Worst Lobby Award >>
Dec. 2006: FFII President says current patent system not sustainable >>
Dec. 2006: McCreevy laments unpopular EPLA >>
Nov. 2006: Patent industry writes ICT task force report "on behalf of SMEs"
  >> FFII press release
  >> Techworld article
Nov. 2006: FFII announces the European Patent Conference (EUPACO): "Towards a New European Patent System" >>
Oct. 2006: European Parliament turns around EPLA resolution >>
Mar. 2006: Software patent critics respond to EU Commission's consultation paper on patent policy
  >> FFII press release
  >> Florian Mueller blog
Jan. 2006: EU software patents rear their ugly head again
  >> IDG article
  >> Euractiv article
  >> ZDNet article
Parliament says No to software patents >>
NoSoftwarePatents.com becomes an FFII platform
  >> Press Release
  >> ZDNet article
Creative Commons License 

  Català    Česky    Deutsch    Eesti    English    Ελληνικά    Español    Français    Italiano  
  Latviski    Lietuviškai    Magyar    Nederlands    Polski    Português    Suomi    Svenska