Linux és a nyílt forrás

A szoftverszabadalmak a Linux és a nyílt forrás ősellenségeinek hatalmas előnyt adnának, és Európa infrastruktúráját továbbra is néhány amerikai vállalat szoftvertermékétől tennék függővé.

Nem csak a Linuxot és a nyílt forrású szoftvereket érintik a szoftverszabadalmak, de ezek vannak leginkább veszélyben. A nyílt forrású szoftverek különösen sikeresek olyan területeken, ahol az Európai Szabadalmi Hivatal már számos szabadalmat engedélyezett (például operációs rendszerek, kiszolgáló és hálózati technológiák, adatbázisok és programozási nyelvek terén). Ezekben az ágazatokban a jelenlegi piacvezetők az EU-n kívüli nagyvállalatok. Rengeteg szabadalmat birtokolnak, és ezeket monopóliumuk és oligopóliumuk védelmében felhasználhatnák a nyílt forrású szoftverek ellen. (Az „oligopólium” azt jelenti, hogy a teljes piacot kis számú résztvevő uralja.)

A müncheni városvezetést széles körben félreértették, mikor ideiglenesen felfüggesztette Linuxra áttérési projektjét. A fő problémájuk a Linuxszal és a szoftverszabadalmakkal nem a már létező európai szoftverszabadalmak voltak. Azok csak jelezték, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal engedélyeztetési gyakorlata veszélyt jelenthet a Linuxra, amíg a politikusok egyszer és mindenkorra meg nem tiltják a szoftverszabadalmakat. A müncheni informatikai hivatal vezetőjének aggodalmai főként közép- és hosszútávúak. Attól tart, hogy bizonyos vállalatok visszaélnének a szabadalmakkal, és megakadályoznák a nyílt forrású szoftverek fejlesztőit, hogy innovatívak és versenyképesek legyenek.

Szembetűnő, hogy a Microsoft gyakran emlegeti a szabadalmakat a nyílt forrás versenyképes kihívásával kapcsolatban. A Microsoft csak 2004-ben 3000 szabadalom benyújtását tervezte világszerte, ezek közül sokat Európában. 2004. júliusában a NewsForge.com megjelentette a Hewlett-Packard (a világ egyik legnagyobb számítógépgyártója) egyik felsővezetőjének feljegyzését. Az említett e-mailben megjósolta, hogy a Microsoft „a jogrendszert használná a nyílt forrás leállításához”, de előbb kivárná az EU szoftverszabadalmait érintő törvényhozási eljárás végkimenetelét. Ezek a feltevések a HP-felsővezető és a Microsoft között szabadalmi licenciacsere-megállapodáson alapulnak, illetve a megállapodás egyes záradékain.

A nyílt forrás egy történelmi alkalmat képvisel, amelyet az Európai Uniónak meg kellene ragadnia, és nem szabadna tálcán kínálnia a „szabadalmi maffiának” és az üzleti lobbinak. Európa informatikai infrastruktúrája hosszú ideig az EU-n kívülről származó szoftvertermékektől függött. Most, hogy a Linux és más nyílt forrású szoftverek bebizonyították, hogy megfelelnek a nagyvállalatok és kormányok legmagasabb elvárásainak is, Európának van választása. Az amerikai vállalatok fontos szerepet játszanak a nyílt forrásban, de Európa viszonylag erős a területen, és a nyílt forrású szoftverek felhasználói kevésbé függenek bármely adott cégtől.

A „szabadalmi maffia” és politikai barátai állításával ellentétben a nyílt forrású projektek már elszenvedték az első szabadalmi támadásokat. Már éltek jogi fenyegetésekkel nyílt forrású szoftverfejlesztőkkel szemben, és így kényszerítették őket, hogy tartózkodjanak bizonyos funkciók használatától a szoftvereikben. A Wall Street Journalban a Microsoft megerősítette, hogy körülbelül 100 szoftvercéggel vette fel a kapcsolatot, egy „szabadalomlicencelési” kezdeményezés részeként, és ezek között voltak nyílt forrású szoftvert készítő cégek is.

A nyílt forrású szoftverek sikeressége a fenyegetettség elsődleges oka. Mivel ezek a szoftverek térítésmentesek (bizonyos feltételek mellett), ezért komoly kihívást jelentenek a hagyományos szoftvercégek számára. Csökkentik a hagyományos szoftverek piaci részesedését, és lejjebb viszik az árszintjüket. Az OpenOffice sikere Thaiföldön arra kényszerített a Microsoftot, hogy saját Office irodai programcsomagja árát kb. 30 euróra csökkentse. Ezért az árért Európában még egy Office-könyvet sem lehet megkapni. Naivság lenne azt gondolni, hogy a Microsoft és más nagyvállalatok nem veszik igénybe a bírósági eljárásokat, ha a nyílt forrású termékek ilyen drasztikus hatással lesznek az üzletükre.

Tehát, bizonyos értelemben, az Európai Unió döntése a szoftverszabadalmak legalizálásáról a Microsoft és a Linux közötti választás is egyben. A szoftverszabadalmak ellentétben állnak a piaci versennyel, és ezért ratifikálásuk lehetetlenné tenné az Európai Unió Microsofttal szembeni antitröszt törekvéseit. A Microsoft egy hihetetlenül erős cég, rengeteg tehetséges alkalmazottal. Teljesen érthető, ha a Microsoft fel akarja venni a versenyt a nyílt forrású fejlesztésekkel. Ez a legjobb módja annak, hogy a Microsoft mindig jó minőségű szoftvereket gyártson, elfogadható áron. A versenyre gyakorolt pozitív hatásával a Linux még a Windows felhasználói számára is hasznot hoz. Az EU-nak nem szabadna egy rosszul kitalált szabadalmi törvénnyel felmentenie a Microsoftot a piaci verseny alól.

Kattintson ide, és olvassa el, a szoftverszabadalmak hogyan oligopolizálják a szoftveripart a kis- és középvállalatok rovására.