Az EU tagállamai

Az EU tagállamai az Európai Unió Tanácsán keresztül befolyásolják a szoftverszabadalmi irányelvvel kapcsolatos törvényhozási folyamatot.

Az ország, amely mindezidáig a legnagyobb nyomást gyakorolta a szoftverszabadalmak bevezetése érdekében: Írország. A 2004. év első felében, az EU ír elnöksége alatt az Európai Unió Tanácsa „politikai megegyezésre” jutott a szoftverszabadalmi irányelv tekintetében, igaz, megkérdőjelezhető körülmények között. Írország ugyanis adóparadicsom néhány amerikai nagyvállalat, pl. a Microsoft európai leányvállalatai számára. Ezeknek az amerikai cégeknek igen alacsony adót kell fizetniük (kb. 10%), cserébe Írországban létesítik európai leányvállalataikat. Az ír gazdaság nagymértékben függ ezektől a vállalatoktól, és az is közismert tény, hogy a Microsoft támogatta az írek uniós elnökségét.

A szoftvercégek alacsony írországi adózása már most is problémát jelent Európa többi része számára. Azok az országok, ahol az említett cégek a legnagyobb pénzt keresik, alig részesülnek az adókból. Ez úgy működik, hogy a vállalatok más országokban csak helyi marketingirodaként használják leányvállalataikat. Alig fizetnek többet ezeknek a leányvállalatoknak a „szolgáltatásaikért”, mint amennyit költenek. Maguk a termékek pedig Írországból kerülnek ki, és végül ott keletkezik profit. Ha ráadásul Európára még ráerőltetnék a szoftverszabadalmakat is, akkor Írország Európa egészével szemben érné el rövid távú céljait. Ez önző és szűk látókörű politika (mivel még Írországnak is érdeke lenne egy versenyképes és innovatív szoftveripar). Az a probléma, hogy sok más ország ezt nem érti meg.

A nagyvállalatok általában komoly befolyással bírnak bizonyos EU-tagországokra. Néhány tagországban a kormány szoftverszabadalmakkal kapcsolatos állásfoglalását csupán néhány nagyvállalat határozza meg. Finnország és Svédország erre a legjobb példa. Franciaországban szintén megvan az a tendencia, hogy inkább nagyvállalatok érdekeit helyezik előtérbe a kis- és középvállalatokéval szemben.

A szoftverszabadalmakkal kapcsolatban különösen heves vita folyik Németországban. Ez az az ország, ahol az olyan nagyvállalatok, mint a Siemens vagy a Bosch érdekei ütköznek egy erős „Mittelstand” (a kis- és középvállalatok német elnevezése), a nyílt forrás híveinek tábora, valamint a nyílt forrást immár széles körben alkalmazó közigazgatás érdekeivel. Sőt, az Európai Szabadalmi Hivatal szintén Németországban van. A müncheni városvezetés azon bejelentése, miszerint ideiglenesen felfüggeszti Linuxra áttérési projektjét, tovább erősítette a szoftverszabadalmi vitát Németországban. A német kormány országszerte azt javasolja a közigazgatási hivataloknak, hogy térjenek át a nyílt forrás használatára („minél előbb, annál jobb”), ezért is nagyon sok múlhat az Európai Unió Tanácsa által 2004. május 18-án bejelentett szoftverszabadalmi politikai megegyezésen.

Spanyolország lépett fel leghatározottabban a szoftverszabadalmak ellen 2004. május 18-án. Míg néhány ország tartózkodott a szavazástól, és ezzel végül is nem támogatta a szoftver szabadalmaztathatóságát az Európai Unió Tanácsában, Spanyolország volt az egyetlen, amely kifejezett „Nem”-mel szavazott a szoftverszabadalmakra.

Általában véve, a helyzet még mindig folyamatosan változik. Reményeink szerint egyre több ország fog azok mellé állni, akik megértik a szoftverszabadalmak bevezetésének Európára nézve negatív következményeit. Legjobban úgy tarthat lépést a politikai fejleményekkel, ha időről időre meglátogatja ezt a webhelyet, és különösen az itt található vitafórumot ajánljuk figyelmébe. A fórumban találhatja a legújabb információkat. Ezen kívül az FFII webhelye mindig is híres volt arról, hogy a szoftverszabadalmakkal kapcsolatos legfrissebb híreket tartalmazza.

Kattintson ide, és olvassa el az egyes politikai pártok szerepét a törvényhozás folyamatában.