Hazugság a gyakorlatról

Azok, akik meg akarják engedni a szoftverszabadalmakat, azt mondják, hogy csak törvénybe akarják foglalni az Európai Szabadalmi Hivatal gyakorlatát, „hogy az [a szoftverszabadalmak odaítélésének gyakorlata] ne szélesedhessen még tovább”.

Az állítás valótlan része az, hogy a szoftverszabadalmak legalizálásának korlátozó hatása lenne. A szoftverszabadalmakat engedélyező irányelv nélkül, az 1974-es Európai Szabadalmi Egyezmény továbbra is érvényben maradna. Ahhoz a törvényjavaslathoz képest, amelyet a szoftverszabadalmak szorgalmazói támogatnak, az Európai Szabadalmi Egyezménynek nagyobb a korlátozó hatása. Az egyetlen megoldás a szabadalmaztathatóság további korlátozására az, ha teljesen világosan és egyértelmű módon visszautasítjuk a szoftverszabadalmakat.

Mindezek mellett, a törvényhozás jó esetben arra szolgál, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek a köz javát szolgálják. Nem az kéne legyen a cél, hogy jogilag alátámasszunk egy megkérdőjelezhető gyakorlatot. Az Európai Szabadalmi Hivatal bejegyzett sok szoftverszabadalmat, annak ellenére, hogy az 1974-es Európai Szabadalmi Egyezmény nem teszi lehetővé a szoftverek szabadalmaztatását. Az Európai Unióra nézve semmilyen kötelezettséggel nem jár az, amit az ESZH csinált az évek során, de az Unió felelősséggel tartozik Európa gazdasága és társadalma iránt.

Nem az a kérdés, hogy mit csinált eddig az Európai Szabadalmi Hivatal, hanem az, hogy mit kell tennie Európa érdekében. Ha az lenne a törvényhozás fő alapelve, hogy jogi keretet biztosítsunk valaki gyakorlatának, akkor nagy bajban lennénk. A példa más területről való, de a logika megegyezik: ez olyan lenne, mintha az USA, megtudván hogy a katonatisztjei kínozzák a hadifoglyokat, egyszerűen megengedné a foglyok kínzását, és nem kivizsgálást rendelne el az ügyben.

Kattintson ide, és olvasson arról a hazugságról, amely szerint a szoftverszabadalmak semmi gondot nem okoznak a nyílt forrásnak és a kis- és középvállalkozásoknak